A Felső-Pannon Borrégió része az Etyek-Buda borvidék, ami méltán híres szerte az egész világon. Különleges elhelyezkedés, különleges borok, amik rendre belopják magukat a borkedvelők kegyeibe. De miben rejlik a titka ennek a területnek? Nézzük, mit kell tudni Budapest szőlőskertjéről!!

A főváros környékén elterülő régióban a borkészítésnek igen nagy hagyománya van, a borvidéki fokozatot azonban csak 1990-ben kapta meg. A régi időkben a Duna mentén végig, Szentendrétől egészen Tétényig termett szőlő. Méltán nevezik tehát Budapest szőlőskertjének a régiót. Szokták egyébként Magyar Champagne-ként is emlegetni, ez annak köszönhető, hogy Törley József meghonosította itt a pezsgőkészítést és létrehozta az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb pezsgőkészítő manufaktúráját: évi 1 millió palack pezsgőt állítottak elő.

Már az Árpád-korban is igen nagy jelentősége volt a szőlőtermesztésnek, az emberek megélhetését biztosította. A török hódoltság utáni időkben a szerb hatás a vörösbort honosította meg, ekkor lett ismert a Buda-Sashegyi Kadarka, ami fekete kadarkából készült. Később megjelentek a német gazdák is, egy Promontor területére vonatkozó 1700-as évek közepén készül összeírás szerint az 572 gazdából 309 volt német, 192 szerb és 50 magyar.

Az 1830-as évektől a fehérbor fogyasztása népszerűbb lett, így a fehérszőlő termesztése került előtérbe. A XIX. század vége felé a filoxéria a szőlőállomány jó részét tönkretette, ez teret adott a csonthéjas gyümölcsök telepítésének. Ez a helyzet nagyjából 100 évig állt fenn. Báthori Tibor és Gombai Nagy Tibor borászok tevékenységének és kezdeményezésének köszönhetően nyerte el a terület a borvidék rangot 1989-ben.

Az Etyek-Buda borvidék

A borvidék beültethető területének 30%-án terem szőlő, ami csaknem 1700 hektárt jelent, amelynek több mint 80%-án terem fehérszőlő. Négy nagy egységre, hegyközségre tagolódik, ezek: a Etyeki Hegyközség (ide tartozik például Etyek és közvetlen környéke, Biatorbágy, Martonvásár, Vál, Budafok), a Nyakas Hegyközség (ide tartozik például Alcsútdoboz, Bicske, Páty, Telki, Tök) és a Velencei-tó Körzeti Hegyközség (ide tartozik például a Velencei-tó környéke, Pákozd, Sukoró, Nadap).

A borvidékre jellemző klíma és talaj

Az Etyek-Buda borvidék az átlaghoz képest hűvösebb, ennek köszönhető, hogy a pezsgőgyártás központjává tudott válni. A pezsgő készítése során ugyanis javallott a magas savtartalommal bíró alapbor használata, amihez pontosan ilyen klimatikus viszonyokra van szükség.

Az átlaghőmérséklet (9,5-10,5 Celsius-fok), ami az országos átlagnál alacsonyabb, nem úgy a csapadékmennyiség, ami viszont több, mint más területeken, 400-800 mm. A kissé hűvösebb mikroklíma gyakran erős szélmozgással jár együtt, ennek köszönhetően a fagykárok és a különféle betegségek, mint például a gombásodás, a szőlőperonoszpóra, a lisztharmat kockázata jelentősen alacsonyabb. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb permetszer, vegyszer alkalmazására van szükség, amivel a szőlészetek időt és költségeket takaríthatnak meg.

A terület pincéi kiválóan alkalmasak a bor tárolására, a páratartalmuk és a hőmérsékletük egyenletes, nem ingadozik, arról nem is beszélve, hogy közlekedési, logisztikai szempontból is előnyös elhelyezkedésű a borvidék, ami kimondottan fontos az értékesítés szempontjából.

Az Etyek-Buda borvidék talaja barna erdőtalaj, ami mészkőben is bővelkedik. A mészkő alapú összetételnek köszönhető a borok kiegyensúlyozott savtartalma. A mészköves talajt pleisztocén lösz, homok, agyag, néhol futóhomok borítja.

Jellemző szőlőfajták

Az országnak ezen a részén a fehérbor készítése a jellemző. A legtipikusabb szőlőfajta az Irsai Olivér és a chardonnay, de fontos szerep jut a szürkebarátnak, az olaszrizlingnek, a sauvignon blanc-nak és a rajnai rizlingnek is. A kékszőlő háttérbe szorul, néhol azonban termesztik, leginkább a pinot noir fajtát. Eleinte a pezsgőkészítés miatt esett a választás erre a kékszőlő fajtára, ma azonban már önállóan is megállta a helyét. A Pázmánd körüli területeken a kékszőlő termesztése nem újkeletű, a nadapi vörösborok minősége már a XVI. században is messze híres volt.

A terület ősi fajtája egyébként a schlamper, ami német eredetű, ez azonban a megfelelő minőségű borok előállításában nem jeleskedett.

Legismertebb borok

Az Etyek-Buda borvidék borai nem kifejezetten karakteresek és testesek, izgalmukat leginkább a savtartalom adja, e tekintetben viszont igen széles palettáról válogathatunk. Elegáns, száraz reduktív borok készülnek ezen a vidéken.

Az ismertebb borok között olyanokat találunk, mint a Telki királyleányka, az Etyeki chardonnay, az Etyeki muskotály, a Budai sauvignon blanc, az Etyeki olaszrizling és az Etyeki rajnai rizling.

A pincészetek

A terület bővelkedik igen jó minőségű bort készítő és nagy hagyományokkal bíró pincészetekkel. Kezdjük rögtön az országnak világhírnevet szerző Törley Pezsgőpincészettel, de említhetjük a Nyakas Pincét, a Kovács Pincét, az Etyeki Kúria Borgazdaságot, a Debreczeni Pincészetet, a Cifra Pincét, a Kattra Pincészetet, a Krajcsi Családi Pincészetet, a Pozsonyi Pincét és a Haraszthy Pincészetet is.

Utóbbit, a Haraszthy Pincészetet 1996-ban alapította Carlos Coelho. Névadónak Haraszthy Ágostont választotta az argentin tulajdonos, ő volt ugyanis az az ember, akit a kaliforniai szőlőkultúra atyjának tekinthetünk.

Ismerd meg a Haraszthy Pincészet borait, kóstold őket a BorKell kínálatából!

https://borkell.hu/borvidekek/magyar-2/etyek-buda

Csetvei Pincészet: fiatalosság és szakértelem Móron
...
A borvilág kedvence: Sauvignon blanc, a „vad fehér”
...