Ha esetleg van Márton nevű ismerősünk, akkor bizony ciki elfelejteni a névnapját, hiszen egy sor népszokás és országszerte zajló Márton-napi dínomdánom emlékeztet arra, hogy ne feledkezzünk meg e jeles napról. Számunkra a Márton-nap személyesen és borkereskedésként is kiemelten fontos dátum a naptárban.
Mit is ünneplünk Márton napon, az év 11. hónapjának 11. napján?
Magyarként számunkra külön büszkeségre ad okot, hogy Szent Márton Savaria városában született (a mai Szombathely), amely akkoriban Pannonia provincia részeként a Római Birodalomhoz tartozott. Állítólag a szombathelyi Szent Márton templom épp ott áll, ahol annak idején Márton szülőháza. Érdemes felkeresni, csakúgy, mint a Szent Márton Látogatóközpontot és a helyszínen elmerülni Szent Márton legendájában.
A jómódú családba született ifjú katonatiszt édesapja elvárásának megfelelve belépett a hadseregbe. Amikor a római császár katonájaként a francia Amiens városában állomásozott, egy hideg téli estén köpenyének felét egy szegény koldusnak adta. Ezt a jelenetet később El Greco is megfestette. Aznap éjjel álmában megjelent Jézus a koldus alakjában, ami fordulópontot jelentett életében. „Krisztus katonája vagyok, így nem harcolhatok” - vallotta, majd szülei nemtetszésének ellenére felvette a keresztény hitet, kilépett a hadseregből és misszionáriusként segítette a rászorulókat. 361-ben megalapította az első európai szerzetes kolostort Ligugében. 371-ben Tours püspökévé választották, annak ellenére, hogy Márton tiltakozott a megválasztás ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elbújni, de a ludak gágogása elárulta. Később hazalátogatva Savariába megkeresztelte édesanyját, de apja mindvégig megmaradt pogánynak. Fontos hittérítő munkát végzett, életét csodák és gyógyulások kísérték.
Szent Márton Franciaország és Magyarország védőszentje, hazánkban számos településnév őrzi emlékét. Ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás és hiedelem kapcsolódik Magyarországon.
Márton-napi népszokások
A Márton-nap egy nyugalmasabb időszakhoz, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődik. Ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a háziállatok pusztulását okozta. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, így ilyenkor rendszerint nagy lakomákat csaptak, ahol főleg a libaételek és az újborok voltak főszerepben.
A következő szólásmondást szinte mindenki ismeri: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik”. Ekkor Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrt újborral szokás koccintani. A néphagyomány szerint ezen a napon minél többet isznak az emberek, annál több erőt és egészséget kapnak a jövőben. Aki Márton éjszakán álmodik, az boldog lesz, aki pedig spicces lesz a bortól, az a következő évben megmenekül a gyomor- és fejfájástól. A népi jóslások kiterjedtek az időjárás alakulására is: az aznapi időjárásból is jósoltak „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”, vagy „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”. A liba csontját jóslásra használták: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.
Manapság ismét divatba jöttek a Márton-napi lakomák, amelyhez mi három kiváló újbort ajánlunk, egy illatos fehérbort Sopronból, egy ropogós rozét Egerből és egy gyümölcsbomba vöröset Villányból…
