Az egyik legszélesebb palettájú és stílusú borfajta vitathatatlanul a fehérbor, amely rendkívüli változatosságot mutat színében, illatában, aromáiban és ízében egyaránt.

A fehérborok többnyire – de nem kizárólag – fehér szőlőfajtákból készülnek. Elenyésző azoknak a boroknak a száma, melyek kékszőlőből készülnek, de a fehérborra jellemző feldolgozással nyerik el végső formájukat. Az így készülő fehérborok esetében a feldolgozás során a lé nem találkozik a színanyagokat tartalmazó héjjal, csupán a bogyók levét nyerik ki a szemekből, amely minden esetben világossárga vagy szalmasárga színű, tehát fehérbort eredményez. Leggyakrabban a fehérborokat azonban természetesen fehér fajtákból készítik, méghozzá olyan eljárással, hogy a bogyók zúzását követően rögtön kipréselik a levet a szilárd részek közül.

A fehérborokat két fő csoportra osztjuk. Az egyik a mostanság nagyon divatos friss, üde, könnyű gyümölcsös illat- és ízjegyekkel rendelkező borok világa. Ezek a borok nem igényelnek érlelést, általában a szüretet utáni első-második évben elfogyasztjuk őket. Erre a fajtára jellemzőek az illatos, aromagazdag típusok, mint pl. az Irsai Olivér, a Sauvignon Blanc, a Királyleányka vagy a Cserszegi Fűszeres. Aromájukat az erős, szőlőből származó jegyek határozzák meg. Gyakran érezzük bennük a a citrusok (Rajnai Rizling), az egres, a zöld alma Chardonnay) vagy akár a vágott fű (Sauvignon Blanc) karakterét. Ezek többnyire lendületes borok, melyek gyorsan elkészülnek és fiatalon jó őket meginni. A Kárpát-medencén belül ideális termőhelyük a Mátra, Mór, a Bükk, Pannonhalma vagy Etyek–Buda vidéke.

A friss, ropogós, gyümölcsös borokat legtöbbször a reduktív eljárásnak köszönhetjük. Ennek a borkészítési eljárásnak a célja az elsődleges gyümölcsaromák, a frissesség megőrzése. Lényege, hogy egy rozsdamentes acéltartályban, a levegőtől elzártan, irányított, hűtött körülmények között történik az erjesztés.

A másik fehérbortípus a fahordós érlelésű borok csoportja. Ennél a fajtánál a levegő oxigéntartalma kerekebbé, barátságosabbá teszi a borokat. Fontos tudni, hogy a túlzottan karcsú borok nem fogják jól hasznosítani a hordós érlelést. Ezekben a borokban gyakran érezzük az érett körte, őszibarack, alma, mézdinnye vagy éppen a csonthéjas gyümölcsök aromáit. Ezek a borok nálunk gyakran készülnek olaszrizlingből, juhfarkból, furmintból vagy hárslevelűből. Jóval tovább érlelhetők, mint a tartályban érlelődött társaik. Kifejezetten szép ilyen jellegű borokat adnak a vulkáni talajok, mint például a Mátra, Tokaj, Eger vagy a Badacsony környéke.

A fehérbor optimális fogyasztási hőmérséklete fajtától és típustól függően 8 és 12C között van. Fogyasztásához szűkebb szájú poharat használunk. Leginkább tésztafélékhez, fehér húsokhoz, kevésbé karakteres ízű sajtokhoz és zöldségételekhez illik.

Fehérszőlő fajták

Mint minden bornál, a fehérborok esetében is fontos, hogy milyen szőlőfajtából készülnek, hiszen mindegyik szőlőfajta más és más tulajdonsággal rendelkezik. Bemutatjuk a legismertebb fajtákat:

  • Juhfark: Valódi értékeit a vulkáni, ásványos talajokon tudja megmutatni. Bogyói fehéres zöldek, hamvasak. Nagyon tiszta ízű, tartalmas, elegáns bort mutat.
    A Borkell.hu ajánlata: https://borkell.hu/fekete-juhfark
  • Királyleányka: Magas mustfokú fehér borszőlőfajta. Házasításokhoz gyakran használják kellemes, illatossága miatt. Fiatalon célszerű elfogyasztani. A könnyű nyári bor kedvelt alapanyaga.
    A Borkell.hu ajánlata: https://borkell.hu/recas-hunyadi-kiralyleanyka
  • Ottonel Muskotály: Savait illetően inkább lágynak mondható és száraz iskolázásban mutatja legszebben értékeit. Korai érésű, közepesen termő, fehér borszőlőfajta.
  • Zenit: Egyre népszerűbb fajta, köszönhetően jó termesztési adottságainak, megbízható termőképességének, valamint a jelenlegi borízlésnek, mely inkább az illatos-zamatos, harmonikus savú boroknak kedvez.
Kiváló borok őszi estékre
...
Vörösbor folt eltűntetése – tippek, trükkök profiknak
...