A Balaton és környéke
sajátos, egyedi atmoszférával bír, amit nem nagyon kell talán senkinek sem
magyarázni: a táj, a látvány olyan élményt ígérnek, ami semmihez sem fogható.
Gondoljunk csak bele, hány művészt ihletett meg ez a környék a présházak, a
szőlőhegyek és a hegyek lábánál fekvő kis falvak látványával. És akkor nem
beszéltünk még eddig a környék egyik legnagyobb kincséről, a különleges
borairól.
Elhelyezkedés
A Badacsony borvidék a
Dunántúlon, a Balaton északi partján, azon belül is a terület nyugati részén
található. Összesen 1400 hektárnyi termőterületről beszélünk, így ez az egyik
legkisebb hazai borvidékünk. A borvidék települései Ábrahámhegy,
Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi,
Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp,
Salföld, Szigliget és Tapolca.
Földrajzi és éghajlati jellemzők
A Balaton északi partján a
Tapolcai-medence látványát a különleges, vulkanikus bazaltkúpok határozzák meg,
a tanúhegyek. A szőlőültetvények a tanúhegyek – Badacsony, Csobánc, Szent
György-hegy, Ábrahámhegy, Örsi-hegy és Szigliget – lejtőin helyezkednek el. A terroirt
északról a Bakony, délről a Balaton ölelik körbe, mint természetes határok. E
speciális földrajzi adottságok révén az ország kontinentális éghajlatához
képest itt sokkal kiegyenlített, szubmediterrán jellegű klíma a jellemző. A
Balaton víztömege megfékezi, hogy szélsőséges hőmérsékleti viszonyok
alakuljanak ki – a hideg levegőt mérsékli és a nagy melegben pedig légmozgást
biztosít -, továbbá segíti a levegő páratartalmát is magasabban tartani az
ültetvények fölött. A bazaltkúpok szintén védő funkcióval bírnak, emellett
pedig a hegyekre visszasugárzó vízfelület is az itteni átlagnál magasabb hőösszeget
idéz elő, mely kiváló körülményeket jelent a szőlőnek.
Talajviszonyok
A talaj alapkőzete a
vulkanikus bazalt és bazalttufa, amelyre anno a Pannon-tenger finom homok-és
agyagrétege rakódott rá. A bazalt egyértelműen meghatározó ízélményt ad az
itteni boroknak és sajátos jellegű borstílus alakult ki. A bazaltból
felszabaduló ásványi anyagok – leginkább a kálcium, kálium és magnézium –
jellegzetes mineralitást, sós ízt kölcsönöznek a boroknak, mely a badacsonyi
bor legfőbb ismérve. A homok és az agyag a hegyek lábánál jellemzőbb, itt ez
kerek savak formájában jelenik meg ízben, míg a hegycsúcs felé haladva a bazalt
íze válik markánsabbá, amely egészen koncentrált ásványosságot és határozott savakat
ad a boroknak.
Történet
Már nagyon régen, körülbelül
2000 évvel ezelőtt, a római korban is termesztettek itt szőlőt és virágzott a
borkultúra. Ebből az időből fentmaradt néhány sír, épületmaradvány és
szoborlelet, amely erre az izgalmas időszakra emlékeztet. A honfoglaló őseink
teljes tudatában voltak a szőlő- és bortermelés mesterségének, így a korban
organikusan alakult ki a szőlő és bor magas presztízse és értéke. A középkorban
az ültetvények nagyobb hányada egyházi kézbe került, a 18. századtól pedig
számos komoly ranggal bíró család versenyzett az itt található birtokokért,
akiknek pincéi a mai napig megtalálhatók a területen, így például a
Malatinszky-kúria, a Kisfaludy-ház vagy az Esterházy-présház. Ez az időszak egy
olyan periódus volt, amikor a helyi borok - azon belül is a badacsonyi ürmös -
hírneve a tokaji aszúéval versengett.
Szőlőfajták és borok
A terület 16 települése
nagyon gazdag kínálattal rendelkezik, a szőlőkultúra változatos, a borok
minősége pedig kiváló. Több egyedi, világviszonylatban is különleges szőlőfajta
terem meg a vidéken.
Kizárólagosan ide köthető a
kéknyelű fajta, mely termőterülete eléri a körülbelül 40 hektárt. A kéknyelű
egy igen egyedi, titokzatos szőlőfajta: mivel a növény kizárólag női virágzatot
produkál, így megtermékenyülése kétséges és a többi hímnős szőlőfajtával szemben
úgynevezett porzószőlő telepítését követeli meg, mivel önmagában képtelen a
szaporodásra. Annak érdekében, hogy a beporzás a szél diszkrét közreműködésével
mégis megtörténjen, a kéknyelű tőkék mellé más fajtákat telepítenek. Termesztését
korábban éppen ezért úri hóbortnak tartották és csak kevés vakmerő szőlész
vágott be a vele való foglalatoskodásba. A változó termése miatt „úri szőlőnek”
is gúnyolták, mivel olyan kiszámíthatatlan módon hozott termést, hogy a
legtöbben nem választották és tartották termesztésre érdesnek, és helyette
inkább a biztosan termő fajtákra szakosodtak, amelyekből rendszeresen tudtak
szüretelni.
A Badacsonyi borvidéken 23
szőlőfajtát tartanak nyilván, köztük sok különlegeset, mint például a kéknyelűt,
budai zöldet, a nektárt, a rózsakőt, a vulcanust, a zefirt, a zenitet, a
zervint és a zeuszt. A leginkább termesztett fajta az olaszrizling, amely 600
hektárnyi területen van jelen. Hazánkban szinte mindenhol megterem, de itt
hozza a legkülönlegesebb ízeket. Fürtje középnagy (90-140g átlagtömegű),
hengeres, tömött, szárnyas (gyakran mellékfürtöt visel). Bogyója kicsi, sárga,
gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű. A belőle
készült bor gyakran mutat keserűmandulára emlékeztető illat- és ízjegyeket,
különösen ezen a területen.
Az olaszrizlinget követi a
szürkebarát 200 hektáros területtel. Franciaországból származik a szürkebarát,
amely pinot gris, vagy pinot grigio néven is fellelhető. A legenda szerint ezen
a területen szerzetesek honosították meg és azóta is a borvidék egyik
jellegzetes fajtája. Parfümös illata és fűszeres, sokszor diós-mézes ízhatásai
teszik különlegessé.
Egyéb látnivalók
A Badacsonyi borvidéki
kóstolónk kapcsán bátran javasoljuk, hogy egészítsük azt ki egy kellemes
kirándulással a környéken, ugyanis a környék számtalan látnivalót kínál.
Badacsonyban maradva érdemes
először is kiemelni a Tűzgyűrű-tanösvényt, amely minden korosztály számára
szuper kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A 4 km-es ösvény szabadon
látogatható és a Kisfaludy-ház felől közelíthető meg. Kiemelt látnivalója a
természeti erők romboló munkája által létrehozott bazalttornyok, amelyek
orgonasípokhoz hasonlóan helyezkednek el egymás mellett.
Ha már Balaton, ne hagyjuk
ki a tóban való fürdőzést sem. A badacsonyi falvak strandjain szuper
lehetőségünk nyílik megmártózni Európa egyik legnagyobb tavában.
Badacsonytomaj – és a
Balaton – egyik ékköve a Folly Arborétum. A cédrusok és ciprusok gyűjteménye a
Folly család életműve, akik többek között borászattal is foglalkoznak. Itt
járva érdemes betérni megnézni a parkot.
Szintén itt,
Badacsonytomajban található hazánk egyik leghíresebb festőjének, Egry Józsefnek
az emlékmúzeuma. A villaépület bepillantást enged a híres magyar festő életébe
és munkáiba. Egry a napfényes Balaton valóságos rajongójaként rengeteg festményen,
expresszionista és a konstruktív stílusokban örökítette meg a témát.
A környék egyik legismertebb
és legjellemzőbb látnivalóját Szigliget kínálja. Az itt található várba akár
gyalogosan is könnyen fel lehet jutni. Megéri a séta, hiszen csodálatos
panoráma utána a jutalmunk. Az itt található erődöt még a pannonhalmi bencések
emelték az 1260-as években. Érdekes információ, hogy ez az egyetlen olyan
balatoni vár, amelynek pusztulásáért nem a törökök a felelősek, hanem egy
villám általi katasztrófa.
