A Balaton az egyik legnépszerűbb, legkáprázatosabb magyar tájegység. Évszaktól független változatos színeivel és bájával, romantikus, mediterrán hangulataival igyekszik évről évre elvarázsolni a közönségét. A dombok és völgyek váltakozása a tó nyugalmat sugárzó jelenléte mind hozzájárulnak a táj meghatározó vonzerejéhez. A Balaton északi partján található Balatonfüred-Csopaki borvidék bortermesztés szempontjából is jelentős, világszinten is kiemelkedő területnek számít, optimális klímájával, talajával és magas minőségű boraival.
Története
A táj páratlan adottságait viszonylag korán felismerték, hiszen már a római korban is szőlőtermesztésre használták a vidéket, majd később a Veszprémi-püspökség művelte, azután pedig különböző királyi, főúri és nemesi tulajdonba kerültek át a birtokok. Az 1200-as években főként a tihanyi bencés apátság gondos munkájának volt köszönhető a környék felfejlődése. A török uralom idején az addig virágzó helyi földművelés jelentősen visszaesett. A 18. és 19. század során kapott csak igazán nagy lendületre a környék fejlődése, társadalmi és turisztikai szempontból is egyre központibb hellyé vált.
A part menti beépítések és a turizmus fellendítését célzó beruházások mellett a virágzó borkultúra megmaradt, melynek sikere azóta is töretlen. A mai napig népszerű központja a különböző borhoz kapcsolódó fesztiváloknak, ünnepeknek és báloknak. Balatonfürednek 1987-ben ajándékozták oda a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” rangot, amire azóta is igazán méltónak mondható.
Terület
Szőlőtermesztés szempontjából a Balatonfüred-Csopak borvidék igazán kiváló talajadottságokkal rendelkezik. A teljes termőterület 6341 hektáron terül el, ebből 2143 hektárt tesz ki a szőlővel beültetett terület.
A Balaton északkeleti részén fekvő lankás dűlők, talajösszetételüket tekintve változatosak. Alapkőzetét felső perm-alsó triász rétegek alkotják, de a talajban előfordul még filitpala, dolomit, bazalt, bazalttufa és permi vörös homokkő is, ami a vas-oxid tartalma miatt adja különleges színét és főként Balatonfüred környékén jellemző. A meszes és vöröses talajnak köszönhető a balatonfüredi és csopaki borok jellegzetes savassága és a borokban fellehető sós, ásványos jegyek is.
Éghajlata
Klímáját tekintve kiegyenlített, szélsőséges időjárástól mentes. A korai tavaszok után a nyarak nem túl forróak, viszont hosszúak, amik viszonylag derűs őszbe fordulnak át, amiket enyhe tél követ. A tó közelségének köszönhetően nyáron hűtő, télen fűtő kipárolgás tapasztalható, illetve a tó tükre a napsugarakat is többszörösen visszaveri az ültetvényekre, amik együttesen járulnak hozzá a több területen is fellelhető mediterrán mikroklíma kialakulásához.
Borok
Az említett éghajlati tulajdonságok miatt ez a terület kiválóan alkalmas gyümölcs és szőlőtermesztésre. A vidékre alapvetően jellemzőbbek a fehér szőlőfajtákból készített borok, de néhány helyen kiváló minőségű vörösbor is készül, különösen jellemző ez Tihanyra. Korábbi fennmaradó dokumentumok alapján egészen nagy arányban folyt a vörösbor termelés is a 19. század környékén. A filoxéra után természetesen a telepíthető fajtákat is jobban át kellett gondolniuk a helyi borászoknak.
Ma már jellegzetesebb a fehérbor készítés, azon belül is a régió emblematikus fajtája az olaszrizling lett, de jelentős mennyiségű chardonnayt is termesztenek.
Alapvetően két stílus van jelen a vidéken, a balatonfüredi tájegység boraira a testesség és a magasabb extrakt tartalom jellemző, míg a csopaki borokra enyhébb, kecsesebb, zamatosabb ízjegyek jellemzőbbek.
A balatonfüredi és csopaki borvidék legelterjedtebb fajtái napjainkban az olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling, rizlingszilváni, tramini furmint, juhfark, szürkebarát, ottonel muskotály, kékfrankos, portugieser, zweigelt, cabernet sauvignon, cabernet franc és a merlot. Az olaszrizling termesztése olyannyira összeforrt Csopakkal, hogy a hagyományos „csopaki” bor megnevezés alatt is az itt készülő olaszrizlingeket értjük. Az igazán értékes itt termő borok ma már a helyi termelők által 2012-ben létrehozott Csopaki-kódex elveit követik és ezen védjegy alatt is kerülnek forgalomba. Eszerint a magas minőségű fémjelzett csopaki borban 85 százalékosnak kell lennie az olaszrizling aránynak, míg furmintot maximum 15%-ban tartalmazhat a bor. Fontos jellemzője még a csopaki és a balatonfüredi boroknak, hogy gasztronómiailag széles körű a felhasználhatóságuk, számtalan fogáshoz párosíthatók.
Olaszrizling
Termékeny, ellenálló szőlő fajta, kílmája miatt kifejezetten kedveli az itteni vidéket. A csopaki olaszrizling kezdetben zöldes fehér, majd az érés során egyre inkább zöldes sárga fényűvé váló, keserű mandulás, sós-ásványos karakterű, lágy, harmonikus ízjegyekkel rendelkező bor. Ha a borvidék legjellemzőbb gyöngyszemét szeretnénk kóstolni, mindenképp egy kellemes csopaki rizlinggel tegyük.
Sauvignon blanc
A sauvignon blanc egy egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fehérbor-szőlő az észak-balatoni régióban. Vélhetően Franciaországból származik és jegyzett magyarországi használata a 80-as évek óta jellemző. A belőle készült borokra itthon friss, ropogós szerkezet jellemző. Közepesen testes, kellemesen savas, zöldes ízjegyek járják körbe, mint a csalán, egres és a bodza.
Chardonnay
Szintén Franciaországból, azon belül is Burgundiából származó szőlőfajta. Jól kezelhető, korán érő, bőtermő fajta így a szőlészetek közt igen népszerű és a balatoni vidéken kifejezetten kedvez neki a mészkő talaj is. Igazán jól idomul és jól formálható, mert semlegesebb aromákkal bír. Fahordós érlelésre is alkalmas, ekkor gyakran kerül sor almasavbontásra és a finomseprő felkevergetésére, ez utóbbi a battonage technológia. Egyes borokat zöldebb, citrusosabb jegyek jellemeznek, mint a lime és a zöldalma, míg az érettebb fajtákban már a csonthéjasok aromája is megjelenik. Közepes savak és közepes vagy magasabb alkohol jellemzi.
Rajnai rizling
Ez a szőlőfajta Németországban a Rajna-vidék mentén őshonos. Sokszínű, későn érő fajta, kedveli a hideg levegőt és eltérő talajokon is jól érzi magát. A Balatonfüred-Csopaki borvidék jellegzetes talajának köszönhetően az itt készülő rajnai rizlingek markánsan savúak, frissek, ropogósak. Fellelhetőek bennük az enyhén virágos, zöldes aromák, valamint a citrusos és a sárgabarackos jegyek is.
Végül pedig egy igazi különlegességet ajánlanánk a erről a borvidékről:
A csopaki fantasztikus klímában született a Szent Donát Borkúria innovatív, izgalmas tétele, melyben garantáltan megtalálhatóak az ásványos helyi jegyek, a friss, élénk, savanykás, trópusi aromák mellett.
https://borkell.hu/borvidekek/magyar-2/balatonfured-csopak/szent-donat-talajsztori-blanc
