A bor legendája
A Kopár-hegy lábánál közvetlenül az oppidum felett került elő az a sírkő, melyet Tiffán Ede gondosan megőrizve, a múzeum engedélyével pincészetében helyezett el. A sírkő feliratából kiderült, hogy egy Lucia Apulea nevezetű hölgynek állítatta férje. A fiatal feleség elvesztésének mély fájdalmát jelzi a szöveg, melyben conjugi carissimae jelzővel, vagyis a legdrágább feleségként illeti az elhunytat. A misztérium azonban akkor kezdődött el, mikor a sírkő darabjai a mélyszántás következtében napfényre kerültek. A hölgy neve ugyanis lux-lucis magyarul a fényt jelenti, Apulea női megfelelője Apollónak a napnak, tehát a Nap Fénye került napfényre. A szőlő gyökerei, mint tudjuk, több méter mélyre hatolnak a talajban. Így az a bor, mely ebből a szőlőből születik, az alsó és felső világból is a nap fényét sugározza át fogyasztójára.